Különbözőségeink tesznek egyedivé minket. Ám a különbözőségeink nehezítik meg a dolgainkat is. Persze félreértés ne essék, ez szuper dolog! Ettől halad a világ előre, ettől nem unalmas a földi élet. Mégis mi köze a tanulásnak a különbözőségekhez? Kis türelmedet kérem, máris elmagyarázom.
A különbségeink nem teszik lehetővé, hogy olyan dolgokat hozzunk létre, amik MINDENKI számára egyformán jók, vagy jól működnek. Ez baj? Nem feltétlen. Akkor mégis hol a bibi? Vegyünk egy egyszerű hétköznapi példát, minden tudományos statisztika és magyarázat nélkül.
Adott egy tárgy, legyen ez a tárgy az olló. Tudjuk, hogy vannak emberek, akik a jobb kezüket használják és ők többségben vannak, azokhoz képest, akik a bal kezüket használják. Akik elkezdték az ollót gyártani, jobb kezes használatra tervezték, legalábbis több lehetőségük van a jobb kezeseknek ollót választani: szín, fazon, méret, súly, és még sorolhatnám. Ellenben a balkezesek… ma már szerencsére sokkal jobb a helyzet, de a választékuk nem túl nagy továbbra sem.
Tehát, ha az olló példáját segítségül hívjuk, akkor megláthatjuk, hogy ez a tanulás esetében sincsen másként. Márpedig azért nincsen, mert adott egy oktatási rendszer. Nem, nem csak itthon, sok helyen, szerte a világban. Ami általánosít. Veszi a nagy többséget alapnak. Ami náluk beválik, azt alkalmazzák. De mi lesz a kisebbséggel?
“Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélünk meg, hogy milyen jól tud fára mászni, egész életét úgy fogja leélni, hogy ostobának hiszi magát.”
Albert Einstein
És itt jön képbe a tanulás.
Jól tanulni lehetséges. Ám ahhoz egy kicsi erőfeszítés szükséges. Először is nézzük meg, hogy mit is jelent tanulni?
Az első osztályban megtanítottak írni, olvasni és az alap matematikai műveleteket alkalmazni. Ezeket rengeteg ismétlés árán sikerült elsajátítanunk. Aztán jött a többi tantárgy, de a módszer ugyanez marad: ugyanazt ismételgetni, amíg nem ment. Persze, az más kérdés, hogy meddig emlékszünk rá, vagy mennyire tudjuk az életben alkalmazni. De kanyarodjunk vissza az iskolához. Mindenki ugyanazt az egy módszert tanította meg és minden diák ugyanazt használta. Persze, tisztelet a kivételnek.
Az a módszer, ami ezt a jelenségez hozta létre, számos kérdést vet fel: Vajon mindenki egyformán jól tanulta meg az anyagot? Egyformán tudja használni és hasznosítani a megszerzett ismereteket? Vagy egyformán sikerült megérteni?
A fenti, Einstein-től származó idézet is remekül bemutatja a problémát, ami már az ő korában is fennállt. Természetesen, ma már egyre több iskolarendszer törekszik ezeket a rossz szokásokat megváltoztatni és figyelembe venni azt, hogy nem mindenki számára működik a korábban bevett, magolásra hajazó módszer.
Tehát, sok esetben hihetjük azt, hogy tanulni annyit tesz: szó szerint megtanulni a feladott leckét, megismételni a tanár szavait, vagy a tankönyv szövegét.
Ezzel ellentétben a tanulás valaminek az elsajátítását jelenti. Ha tanulunk, új ismereteket szerzünk, képességeket fejlesztünk ki, nézőpontokat ismerünk meg, amik gondolatokat ébresztenek bennünk, vagy a hétköznapjainkat segítik.
Akkor hogyan alakíthatjuk a “képzelt” tanulást tényleges tanulássá? Ehhez az kell, hogy JÓL tanuljunk. Most nézzük meg, mit jelent JÓL tanulni.
Egy tanulást akkor nevezhetünk jónak, ha az hatékony, ha a tanultakat meg is értjük és használni is tudjuk az órákon begyakorolt példákon túl is. Az általánosított oktatás pedig ezt nem minden esetben teszi lehetővé.
Ismertem egy lányt, aki értelmes, okos volt, mégis rosszul teljesített matematikából. Külön tanárhoz is járt korrepetálásra, mégis megbukott ebből a tantárgyból. Aztán egy másik tanárt keresett, hogy segítsen neki. Négyesre érettségizett matekból. És nem azért, mert könnyebb lett a tananyag, vagy ismerte a kérdéseket. Egész egyszerűen az új tanár máshogy magyarázott. Megkereste azt az utat, ami segített a lánynak, hogy meg is értse a matekot és használni is tudja, ne csak “megtanulja”.
Jól tanulni = hatékonyan tanulni
Még a tanulást is tanulni?! Ijesztően hangzik? Nem kell megijedni, nem ördöngös dolog, sőt, a megoldást egészen egyszerű. Számtalan könnyen és gyorsan elsajátítható technika van, amiket bevetve, saját igényeidre szabva, ha használsz, sokkal eredményesebb leszel. És ne felejtsük el, hogy a tanulás nem egy komoly dolog. A tanulás játékos, kísérletező és ha ezt szem előtt tartjuk, minden sokkal könnyebben talál utat a tudásunk raktárához.
Nem mindenkinek sikerül elsőre elsajátítani a tanulást, de nem is úgy születtünk, hogy már rohangálunk, beszélünk. Ezeket is tanulni kellett és gyakorolni.
Gyerekek és felnőttek járnak ugyanabban a cipőben, ha tanulásról van szó, de nem ismerik fel az elakadás igazi okát. Ám, ha a felismerés megtörtént, könnyebb a megoldást is megtalálni. Ha pedig egyedül nem megy, kérj segítséget! Számtalan szakember támogatja a tanulni vágyókat.
Neked hogy megy a tanulás? Hogyan tanulsz? Milyen elakadásaid vannak?
Kíváncsi vagyok Rád! Írd meg kommentben, vagy akár e-mailben hol tartasz éppen a tanulásban?
Ha pedig elakadtál, segítségre lenne szükséged, keress bátran! Itt vagyok, segítek.
Nem régen a saját bőrömön tapasztaltam meg, miben más, amikor tanulok, mert kell és miben más, amikor tanulok, mert élvezem. És hogy mi volt más? Az egyik hobbi volt, a másik “kötelező”. Te tudod milyen előnyökkel jár a hobbi? Vagy a tanulás, mint hobbi?
Ma van a motiváció és inspiráció napja és szeretném elmesélni a teknős és a nyúl történetének emberi változatát. Vagy ahhoz hasonlót a hátrányokról, kitartásról és egyéb sikerekről.
Az olvasás egy minden korosztály számára élvezetes időtöltés. Időtöltés?!
Természetesen, de számos jótékony hatása is van a szórakoztatás és információ szerzés mellett.
A teljesség igénye nélkül körbejárjuk az olvasás mellett szóló érveket.
A tippeket a levelezőfiókodba fogod kapni pár percen belül.
0 hozzászólás